A történet

Az Avatar Aang legendája arról szól, hogy két déli Víz törzsében lakó gyerek (Sokka, és a húga, Katara) egy jégbe fagyott fiút találnak, akinek a neve Aang és ő az utolsó légidomár, vagyis az Avatar. De sajnos akkor még nem tudja irányítani mind a négy elemet, mert mikor megtudta, hogy ő az Avatar elszökött, és a nagy viharban a csapongó víz felett hibernálta magát. Közben eltelt 100 év, és amíg az Avatar nem volt sehol, hogy harmóniát és békét tartson a négy nép között, a tűz népe támadást indított a levegő nomádok ellen, és Aangot kivéve mindet elpusztították. Az volt a tervük, hogy a többi népet is leigázzák... A történet Aang kalandos útjáról szól, ahogy megtanulja a másik három elemet irányítani és legyőzni tűz ura Ozait. Aangot segíti útján Sokka, Katara és (a 2. könyv 6. részétől) Toph.

Így szól a bevezető:
Réges-régen a négy nép békében élt együtt, de minden megváltozott, mikor a tűz népe támadást indított. Csak az Avatar, a négy elem mestere képes megállítani őket, ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt. Azóta 100 év telt el, és a bátyámmal megtaláltuk az új Avatart, egy Aang nevű levegőidomárt. Neki páratlan képességei ellenére is, sokat kell még tanulnia, mielőtt bárkit megmenthetne. De én hiszem, hogy Aang megmentheti a világot. 

Történet Extra - Sorozatbeli mesék

1. Nini és a hóvihar

Katara: Én tudok egy történetet ami állítólag megtörtént a törzsben. Anyával esett meg. Az egyik télen amikor anyu még kislány volt, egy hóvihar hetekre betemette a falut. Egy hónappal később anyu rájött, hogy a vihar óta nem látta a barátnőjét, Ninit, ezért elmentek és felkeresték a családját, de a házban senkit nem találtak. Csak a tűz pislákolt a kandallóban. A férfiak elindultak megkeresni a családot. Amikor anyu egyedül maradt, egy hangot hallott:  ,,Nagyon hideg van, nem tudok átmelegedni!" Anyu megfordult és meglátta Ninit a tűz mellett. Kék volt, mintha megfagyott volna. Anyu kiszaladt segítséget kérni, de mire a többiek visszaértek Nini eltűnt.
Sokka: Hova tűnt?
Katara: Senki sem tudja. Nini háza a mai napig üresen áll, néha azonban füst kanyarog elő a kéményből, mintha a kicsi Nini még mindig melegre vágyna.

 

2. Hama szabadulása

Katara: Te vízidomár vagy! Nem is tudtam, hogy van más idomár is közöttünk!
Hama: Mert a tűz népe minden vízidomárt megölt. Én voltam az utolsó.
Sokka: Akkor hogy kerültél ide?
Hama: Elraboltak az otthonomból. Több mint 60 éve történt mikor megtámadtak. Újra és újra visszatértek és minden alkalommal egyre több vízidomárt ejtettek foglyul közölünk. Megpróbáltunk ellenállni, de ahogy telt az idő, egyre kevesebben maradtunk. Végül engem is elfogtak. Láncra verve vezettek el. Én voltam a déli víz törzsének utolsó vízidomárja. A tűz népe szörnyű tömlöcökbe zárt minket. Egyedül nekem sikerült megszöknöm a fogságból.

[...]

Hama: Amit most fogok mutatni, azt abban a nyomorult tömlöcben fedeztem fel. Az őrök mindig gondosan elzártak tőlünk minden vizet, száraz levegőt vezettek be hozzánk, a ketreceket a levegőbe emelték. Mielőtt inni kaptunk megkötözték kezünket és lábunkat, hogy ne tudjunk idomítani. Minden kísérlet kegyetlen megtorlást vont maga után, mégis minden hónapban éreztem, hogy a telihold energiával tölt el. Tudtam, hogy valahogy képes leszek megszökni. Aztán rájöttem, hogy ahol élet is van, ott víz is van. Rájöttem, hogy a ketrec padlóján szaladgáló patkányokban is rengeteg folyadék található. Éveket töltöttem azzal, hogy kifejlesszem a szabadulásomhoz vezető módszert... a véridomítást. Irányítani tudom a folyadékot bármely más testben, rá tudom kényszeríteni az akaratomat. Amint a patkányokkal végeztem, jöhettek az emberek. Következő telihold alatt évtizedek óta először jártam szabadon. A cellámat az az őr "nyitotta ki", akit az őrzésemmel bíztak meg.

 

3. Mi történt az eltűnés előtt...

Ozai: Nem akarod megtudni, hogy mi történt anyáddal?
Zuko: Mi történt akkor éjjel?
Ozai: Az apám, Tűz ura Azulon megparancsolta, hogy lehetetlent cselekedjek veled, a saját fiammal. Én pedig kész voltam megtenni, ám anyád megtudta és megesküdött, hogy mindenáron megvéd téged. Anyád tudta, hogy a trónra vágyom így egy tervet javasolt. Egy tervet, miszerint én leszek a Tűz ura, és így megkíméljük a te életedet.

[...]

Ozai: Anyád ördögi árulótettet hajtott végre, amelynek tudta és el is fogadta a következményeit, ám árulásért rögtön száműzték.
Zuko: Szóval életben van. <könnyezik>
Ozai: Meglehet...

4. Zuko és a béka esete, avagy bekéreckedés a csoportba?

Zuko: Hello, Zuko vagyok, de azt hiszem ti mind ismertek már. Mondjuk ehh, nos ööö az a helyzet, hogy én gyakorlott tűzidomár vagyok, és állítólag nem is rossz. Ööö, persze láttatok is, ö amikor rátok támadtam. Öööh, amiért bocsánatot kellene kérnem.. Na mindegy! Megjavultam! Vagyis jónak hittem magam, de kiderült, hogy rossz vagyok, de mindegy. Ööö... Úgy gondoltam beállok a csapatba és tűzidomításra tanítom az avatárt. Na?! Mit válaszolsz?!
Borzbéka: Brekeke
Zuko: Igen, én is ezt mondanám. Hogyan győzzem meg őket, hogy mellettük állok?! A bácsikám mit tenne? ,,Zuko, önmagadba kell nézned, hogy megmentsd saját magad a másik énedtől. Csak akkor, csak is akkor mutatja meg magát az igazi éned." Hjaaj... nem tudom hová akar kilyukadni. Azula mit csinálna? ,,Figyelj, avatár! Vagy bevesztek a csapatba, vagy kimondhatatlan szörnyűséget teszek veled és a barátaiddal. Válassz!" Azt hiszem nem lennék jó színész.
Borzbéka: Brekk

[...]

<élesben megy>
Zuko: Jó, elismerem, hogy vétkeztem. Bocsánatot kérek a foglyul ejtésért, a támadásért, és hogy bérgyilkost küldtem rátok a tűz népéből. megpróbálok ezentúl..
Sokka: Állj! Szóval te küldted ránk a gyújtóembert?!
Zuko: Hát, nem ez a neve, de...

[...]

Zuko: Naaha, hihetetlen, milyen barom vagyok! Mit is képzeltem?! Kikotyogom, hogy bérgyilkost küldtem rájuk?! Mért nem fogtam Azulára?! Elhitték volna! Barom!!
Borzbéka: Breekk

5. A borzvakondok, a legelső földidomárok

Toph: A földidomítás például a vakondoktól ered. Kiskoromban egyszer világgá mentem és bemásztam egy barlangba. Ott találkoztam vakondokkal. Vakok voltak, akárcsak én, úgyhogy megértettük egymást. Megtanultam a földidomítást, nem csak mint harcművészetet. Ez lett az érzékeim kiterjesztése. Nekik, az eredeti földidomároknak ez nem a harchoz kellett. Ők így léptek kapcsolatba a világgal.

6. A sárkányok pusztulása

Aang: Zuko, valami történt a sárkányokkal az elmúlt 100 évben. Mért nem akarsz beavatni?
Zuko: A dédapám, Sozin a ludas. Dicsekvésből kezdett vadászni a sárkányokra, az utolsó tűzidomárokra. Ha valaki legyőzött közülük egyet, legendás képességre tett szert, és megkapta a "sárkány" címet. Az utolsó sárkány a születésem előtt pusztult el, ...a bácsikám ölte meg.
Aang: De... én azt hitem, hogy... a nagybátyád... jó.
Zuko: Bonyolult múltja van. Ez családi vonás. Menjünk tovább.